~10.rész~

*Bonnie szemszöge*

Loui csókja nagyon bejött, de sajnos hamar végett szakadt a számomra kellemes pillanat. Ő csak annyit mondott, hogy ,,Bocs, ez hiba volt..!" és elkezdte bámulni a tv-t. Szóval ez csak egy hiba.. Nekem még is sokat jelentett. Az ez következő napokban is nagyon sokat próbálkozott, de nem értem, ha neki csak egy hiba volt, akkor mit akar tőlem!? Nagy nehezen elutasítottam, de szíven azt súgja ne tegyem. Mikor Col eltűnt magamat okoltam, azt hittem miattam volt, de mikor rájöttem, hogy nem csak az én hibám, még rosszabbul esett, hogy ennyien bántják. Niallal nagyon cukik és örülök, hogy boldogak...legalább ők. Mikor Aliza megmutatta az újságot, azt hittem ott halok meg.. Mi az, hogy vége az Unicornnak..ennyire utálnának minket?! Már csak kilenc napunk van a fellépésig. Addig készen kell lenni legújabb dalomnak, és még fel is kell venni és felrakni a netre. De mivel most ,,öri-hari" van nem hiszem, hogy könnyen fog menni. Felmentem a szobámba, el vettem a kottáim és gondolkodtam, hogy is folytassam új szerzeményem, a You and your heart-ot. Nem jutottam túl sokra, mert elnyomott az álom. Gitár hangra keltem, elég kellemes volt. Mikor meg hallottam Colett hangját, gyorsan kiugrottam az ágyból és a hang irányába mentem, ami a nappaliból jött. Ali és Col új dalon dolgoztak. Mikor leértem Col rám mosolygott, ami nagyon jól esett. Csak nem megbékélt?! Ilyen hamar?! Ez furcsa... De örülök neki..!Leültem a kanapéra és megnéztem a szöveget, ami nekem is ki volt nyomtatva. - Hűha..! Ez nagyon jó!!-mondtam, mikor befejezték. - Köszi!-mondták egyszerre. - Na, Bon itt a te szólód és itt a gitár kotta.-mutatott Ali a papírra én nyomta a kezembe a kottát. - Oksi, de nekem is van pár dalom, lehozzam? - Hozd!!-mondták egyszerre. Lehoztam a dalokat és a kottákat. Nagyon tetszett mindkettőjüknek. És szóltunk Simonnak, hogy készen állunk az első albumunk kiadására. Még van 2 órám elkészülni. Gyorsan felmentem a szobámba elő vettem a szekrényből egy ,,I love me" feliratú trikót és egy kopott farmert. Gyorsan megmostam a hajam és lezuhanyoztam. Ezután felöltöztem és megszárítottam a hajam. Már csak fél óránk volt. Lementem a nappaliba, szokás szerint megint rám vártak a csajok. - Végre kész vagy!! Mehetünk már végre??-kérdezték egyszerre mikor leértem. Gyorsan felvettem a cipőm és ugrálva mentem az ajtóhoz. - Mehetünk!!- mondtam tapsikolva és kinyitottam az ajtót. Köbö negyed óra alatt a stúdióba értünk. Mikor bementünk Simonhoz, már várt ránk. - Sziasztok csajook!!!-köszönt és megölelt minket. - Szia!!- köszöntünk kórusba. - Na mutassátok azokat a dalokat!!- mondta lelkesen Simon és leültünk a székekre. Oda adtuk neki a szövegeket és mosolyogva olvasgatta. - Csajok!! Ezek fantasztikusak!!- húzta szélesre a száját és ránk nézett. - Köszönjük!- mondta Col. - Melyik lesz az album név adó?- kérdezte még nagyobb mosollyal Simon. - One!!-mondtuk egyszerre. - Remek!! Akkor kezdjük is felvenni!! Bementünk a fülkébe vagy minek hívják, Simon adott nekünk gitárt és elkezdtük. Szinte elsőre sikerült hibátlanul el énekelni, ami mostanában csoda...! - Ez az!! Ez lesz az!! Most volt tökéletes!!- mondta Simon, mikor már sokadjára elénekeltük a számot. - Csak Bonnak nem kellett volna bele köhögnie, de azt géppel megcsináljuk! Remek lánynok! Mehettek, holnapra kész lesz a zene és nagyon nagy sikert fogtok vele aratni!! - Köszönjük!!!!-rohantunk oda hozzá és megöleltük. - Lányok én elmegyek a Nado's-ba, jöttök ti is? Vagy vegyek nektek valamit?- kérdeztem mikor kiértünk. - Én nem megyek, süthetnékem van..!- mondta Col. - Én se, hiányzik a net!-nevetett Ali. - Hát jó..Akkor sziasztok!- köszöntem el tőlük és már indultam is a legközelebbi gyors étterembe. Nagyon sokan megállítottak egy-egy kép ért vagy egy autó grammért, de nem nagyon akartam megállni, mert farkas éhes voltam, de mégis megálltam. Fél óra alatt végre megérkeztem. Isten se akarja, hogy én egyek.. Annyian voltak..fhoo.. Köbö negyed óra múlva végre sorra kerültem. A szokásost rendeltem. Mikor végre megkaptam a kajám elindultam az asztalok felé, de egy barom nekem jött és vacsorám a kedvenc trikómon landolt. - Idióta!!- morogtam, miközben lehajoltam, hogy felvegyem a tálcát. - Sajnálom!!- segített összeszedni a leejtett ételt. - Gondoltam...- motyogtam újra. - Bon! Kifizetem!- mikor ezt mondta felkaptam a fejem. - Louis?! - Shh!!!- tartotta a kezét a szám elé. - Jössz nekem egy új felsővel!! És valami kajával!!-próbáltam komoly lenni. - Igen is!! Foglalj asztalt, viszek kaját..-kivette a kezemből a tálcát, lerakta a koszos cuccokhoz és beállt a sorba. Én gyorsan lefoglaltam egy 2 személyes asztalt, asszem ez volt az utolsó asztal..muahahaha.. Loui, mikor megtalálta a tekintetével az asztalt, belenézett szemembe és elmosolyodott, ezt többször is megcsinálta, persze én vissza mosolyogtam neki. Hosszas várakozás után végre megérkezett. - Tényleg nagyon sajnálom!- mondta, mikor leült és elém rakta a tálcát. - Nincs baj...de nem akarod levenni ez a sapkát?-kérdeztem nevetve. - Miért mi a bajod vele? - Nem is tudom..mondjuk túúúl mikulásos?! Így jobban magadra vonod a figyelmet!-nevettem még jobban. - Hm...Lehet hogy igazad van.. De nem veszem le, nekem tetszik!-nyújtotta ki a nyelvét. - Hát okéé.. Te tudod!! Ezután csak pár szót szóltunk egymáshoz, több rajongó oda jött hozzám, de mivel nem akartam pofátlan lenni úgy, mit ők..chöö...megzavarják a legfontosabb cselekvésemet..Alá írtam a papírcetliket. Asszem még sem utálnak, ez viszont jó!! - Mostantól neked is sapkában kell járnod!!- nevetett Loui. - Lehet, de én ilyet fel nem veszek!- utaltam a mikulás sapkára. - Miért?- döbbent le. - Mert mondjuk.. nyár közepe van?- mosolyogtam rá. - Uh..igaz.-nevette el magát. Miután kész lettem a táplálkozással(xd) Louis elvitte a tálcát és együtt hagytuk el a helyszínt. - Mi a terved ma estére?- kérdezte, mikor az utca végén voltunk. - Semmi különös, asszem megeszek egy tábla csokit, megnézek egy filmet és alszom..neked? - Arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova.- jelent meg egy kis pír az arcán. - Jó ötlet!-álltunk meg a házunk előtt(márt mint a csaj ház előtt) - Remek! 7-re itt vagyok!- kacsintott. - Rendben, de ne késs!! - Nem szokásom!- kacsintott még egyet, majd kedvesen elmosolyodott és elment. Én gyorsan berohantam a házba. A konyhába mentem inni, mert nem tudom mi volt, amit Loui adott, de ritka rossz volt. Megittam egy üveg vizet, majd felmentem a szobámba kiválasztani a ruhámat. Egy fekete alapon virágmintás, térd fölé érő ruhát választottam, fekete fél magas cipővel. Mivel még volt 2 órám felmentem twittere, nagyon sok új követőm lett és rengeteg rajongó írt. Párnak vissza írtam, de nem mindenek, majd később megpróbálok mindenkinek válaszolni. Az értesítés között ott volt Louis tweet-je is. Gyorsan elolvastam: ,, @xBonniex még egyszer nagyon sajnálom, remélem hogy nem haragszol!;)" hm.. már ott mondtam, hogy nincs baj. De ez olyan cuki!!! ,,@Louis_Tomlinson sajnálom, de ez megbocsájthatatlan.."-írtam neki vissza, gondoltam húzom egy kicsit az agyát. ,,@xBonniex remélem a ma este után megváltozik a véleményed.!;)"- válaszolt szinte rögtön. Erre nem írtam semmit, mert már fél 7 volt. Gyorsan elmentem fogat mosni, fésülködni és felöltözni. Mikor a felsőmet vettem le hallottam a csöngőt. Valaki beengedte Őt, gondolom Ali volt, mert Ő ordított fel. Gyorsan felvettem a kiválasztott ruhát, a cipőt, egy sima sötét rózsaszín sálat, a fekete bőrdzsekimet és a kis sötét rózsaszín táskám. Megnéztem még egyszer magam a tükörbe és megigazítottam a hajam. - Mindig késik, mindenhonnan..-hallottam meg Ali hangját. - Na itt is vagyok!!-rohantam le a lépcsőn. - Szia!- mosolygott Louis édesen. - Szia!! - Mehetünk? - Persze!- válaszoltam és elindultunk az ajtóhoz. Kinyitotta a kocsiját, ahogy az úri emberek szokták. Beszálltam a kocsiba, becsukta az ajtót, átment a másik oldalra, majd Ő is beszállt. - Nagyon csinos vagy!!- jegyezte meg mikor elindította a járművet. - Köszi.. te sem panaszkodhatsz!- pirultam el egy kicsit. Az egész utat végig nevettük, asszem tényleg nagyon hülye ez a gyerek!!(xd) De nagyon figyelmes, kedves és aranyos! - Amúgy hová is megyünk?- tereltem az előző témát. - Mozii!!!- kiáltott, majd leparkolt egy mélygarázsba. Kivett a kesztyű tartóból egy szemüveget és egy Superman-es sapkát és a kezembe nyomta. - Én ezt nem veszem fel!! - Miért nem?? - Nem illik a ruhámhoz!!!-adtam neki vissza. - Tipikus nő..-nevetett, majd beletörődött és kiszálltunk a kocsiból. - Attól te felvehetted volna.!-mondtam, miközben vártuk a liftet. - Ha te nem én se.-vonta meg a vállát. - Amúgy mit nézünk meg??-kérdeztem, ezt már a liftben, hála Istennek csak ketten voltunk. - Gonosz háza!!-válaszolt, mikor kiszálltunk. - De az horror!-döbbentem le. - Nem bírod az ijesztő filmeket? - De, csak moziba az nem brutális?-kérdeztem félénken. - Nem tudom, sosem néztem horrort moziba, de ha nem akarod, akkor válassz valamit!-mosolygott édesen. - Nem, jó lesz ez!! Elmentünk megvenni a jegyet, persze nagyon sok rajongó állított meg. Mikor megkaptuk a jegyek mentünk popcort venni és gyorsan beültünk a terembe. A filmig még volt 10 perc. Ezt az időt végi hülyéskedtünk. Mikor elkezdődött a film mindenki csendben maradt és néztük az izgalmasnak induló filmet. Köbö a közepénél volt egy olyan rész, ahol nagyon megijedtem, és amilyen erősen csak tudtam megszorítottam a sálam. Louis ezt észre vette és rám mosolygott. Alig vártam, hogy végelegyen. Mikor végre vége lett kimentünk a teremből és beültünk a pláza bárba. - Miattad nem merek majd sehova egyedül menni!!-"háborodtam fel" mikor leültünk egy asztalhoz. - Majd én elkísérlek mindenhova!!-húzta k imagát. - Ohh..ez kedves tőled!-pirultam el. Ittunk egy vodkanarancsot és elmentünk a parkba sétálni. Rengeteget nevettünk és a rajongók már kezdtek kavarni.. De ez most nem nagyon érdekelt, és ahogy elnéztem Louist sem izgatja. Még sétáltunk egy darabig, majd vissza mentünk a kocsihoz és Loui hazavitt. Mielőtt kiszálltam volna a kocsiból megakart csókolni, de elfordítottam a fejem és csak egy puszit kaptam. Elköszöntem tőle és megköszöntem az estét. Mikor bementem nem volt sehol senki, ez furcsa volt.. Felmentem a szobámba átöltözni és lementem a konyhába. Az asztalon csokis-banános muffin volt.. hmm... ez a kedvencem!!!! Colett tényleg megbocsájtott volna?! Mikor elkezdtem egyet enni Col kézen fogva jött be Niallal. - Sziasztok!!-mondtam miután lenyeltem. - Szia!-köszöntek egyszerre. - Bon! Nagyon sajnálok mi....-kezdte a rizsát, de én közbe vágtam. - Neked nincs miért bocsánatot kérni, minden az én hibám, sajnálom! - Nincs harag!!-odajött hozzám, én felálltam és megöleltem. - Amúgy nagyon finom a muffin!!!-vettem el még egyet. - Én is kérhetek??-nézett boci szemekkel a szöszike. - Persze édesem!! Az egész a tiéd!!-nyújtotta oda a tányért, mikor Niall elakarta venni, Col megcsókolta őt. - Asszem én nem zavarok!-mondtam majd kimentem, egyenesen a szobámba. Lefeküdtem az ágyra és már el is nyomott az álom. Reggel hangos nevetésre keltem. Felöltöztem és lementem a nappaliba. Egy kicsit megdöbbentem, mikor megláttam a fiúkat. De utána elmosolyodtam. - Jó reggelt!!- köszöntem nekik. - Neked is!!- köszöntek egyszerre. Leültem a kanapéra Louis mellé, mivel csak ott volt hely. - Hogy aludtál?- kérdezte édes mosollyal az arcán. - Jól..köszi! Ennek a napnak minden percét a fiúkkal töltöttük,nálunk is aludtak, még Perrie és Sophi is, nagyon kedvesek. Turné előtt 2 nappal voltunk, amikor rekordot döntöttünk a One-val. Holnap kezdődik a turné. Első állomás LA. Reggel indulunk az 1D magángépével. Mivel ma kedd van, ezért elmentem táncra és mondtam Dylannak, hogy egy ideig nem tartózkodom itthon. Nem vette jó szemmel, mert jövő héten új versen, de szerintem nélkülem is nyernek, sőt biztos vagyok benne. Előszedtem bőröndjeimet és pakolgattam befele, a szükséges dolgokat. Mikor kész lettem felnéztem twittere és visszakövettem pár rajongót. Gyomrom korgása szakította félbe a(z) Unicornisoknak(Unicorn fanok) való öröm szerzést. Lementem a konyhába, megvacsiztam és fojtattam a twitterezést. Utána letusoltam és elmentem aludni. Reggel arra keltem, hogy valaki dörömböl az ajtón. - Hagyjál!-morogtam. - Bonnie! Keljél 9 óra!-jött be Ali. - Mi okod hajnalok hajnalán felkelteni?! - Egy óra múlva indulunk, addig legyél kész...és ne akard, hogy a jól bevált módszerrel jöjjek vissza!-fenyegetett és kiment. Gyorsan kipattantam az ágyból, nem akartam, hogy egy hideg kancsó vízzel leöntsön, Ali már csak ilyen... Elmentem a fürdőbe fogat mosni és fésülködni. Mikor készen lettem felvettem egy fekete cső farmert és egy bővebb toppot. Lementem a konyhába, a reggeli már az asztalon volt, a lányok már meg kajáltak, ahogy elnéztem. Mikor végeztem a reggelivel elmosogattam és felmentem elkezdeni a bőröndjeim lecipelését. Mihelyst leértem az elsővel csengettek, így kinyitottam az ajtót. Louissal találtam szemben magam. - Sziaaa!!-ölelt meg feldobva. - Szia!-öleltem vissza. - Indulhatunk?-kérdezte, mikor elváltunk. - Persze szólok a többieknek, lehozom a bőröndöket és indulhatunk.-indultam felfelé. - Segítek!-jött utánam mosolyogva. Szóltam a csajoknak, bepakoltuk a bőröndöket s elindultunk a reptérre. Ott már nagyon sok Unicornis és Directioner várt ránk. Hemzsegett a hely lesifotósokkal és biztonsági őrökkel. Alá írtunk pár papírt és felszálltunk a repülőre. Az út hamar eltelt, szinte az egészet végig aludtam. Leszálltunk a gépről és egy szállodába mentünk, ami nagyon szép és nagy volt. Megkaptuk a szobánk kulcsát. Mindenkinek külön szobája volt. Az enyém Louiséval szemben volt. Bementem a szobámba és lehuppantam a kanapéra. Még csak 3 óra...hmm..mit csináljak?! Megvan!! Elmegyek egyet sétálni. Felkaptam a táskámat és kinyitottam az ajtót. De nem jutottam ki, mert neki mentem egy erős testnek. Mikor felnéztem megláttam Louis gyönyörű szemeit. - Hova-hova?-mondta vigyorral az arcán. - Sétálni..-vontam meg a vállam. - Elkísérhetlek?? - Persze, miért is ne?!-arrébb toltam, hogy kibírjak menni az ajtón. Bezártam és elindultunk kis sétánkra. Ami tényleg nem tartott sokáig, mert 4-kor kezdődött a koncert. Mikor kisétáltuk magunkat visszamentünk a hotelba. Én gyorsan átöltöztem és már indultunk is a koncert helyszínére. Nagyon jó sikerült a fellépés, a közönség velünk együtt énekel, és a saját számainkat is már fejből tudják. Hihetetlen! Mikor a fiúk az utolsó számot énekelték megcsörrent a telefon, amit rögtön felvettem. - Szia apa!!!-köszöntem. - Szia lányom, hallottam a zenéteket, ma már egy csomószor volt a rádióba és a tv-ben is! Nagyon büszke vagyok rád!!-mondta apu. - Köszönöm, hogy vagytok? - Mi jól, de a húgod...-közbevágtam. - Mi van Elenával??-kérdeztem ijedten. - Eltörte a kezét, tegnap műtötték, de már jól van. - Beszélhetek vele? - Alszik, anyuddal együtt. - Te miért nem pihensz? - Hiányzol!!-hallottam a hangján hogy sír. - Apa!! Ne sírj, mert én is fogok..!! Mama hogy van?? Hogy hogy még nem hívott?-tereltem a témát. - Tunéziai utazást nyert és ott van a szomszéddal.-mikor apu ezt mondta Loui belépett az öltözőbe. - Bocsi, de most le kell tennem, majd még beszélünk! Szeretlek!! - Én is szeretlek!-mondta és letettem. - Hol lakik?-kérdezte Loui és leült mellém. - Ki??-ráncoltam össze homlokom. - A pasid..-nézett le a földre. - Milyen pasi?? Nekem nincs pasim. - Tényleg??-kapta fel a fejét és nézett mélyen a szemembe. - Ezt honnan vetted?-húztam fel a lábam a kanapéra. - Csak gondoltam, mivel mikor leraktad, azt mondtad, hogy szeretlek.. - Te nem szereted apudat?-döbbentem le. - Jaaa!! De nagyon!!!-csillant fel a szeme. - Amúgy miért jöttél? - Csak szólni, hogy vissza megyünk a hotelba. - Akkor menjünk!!!-felpattantam a kanapéról és húztam Tommot kifele. Hamar visszaértünk, mivel már alig voltak rajongók. Mikor a szálloda szoba elé értünk Loui megszólalt. - Ma este az egyik haverunknak lesz egy házavató bulija.. Nincs kedved velünk jönni??-nézett mélyen a szemembe. - De, nagyon szívesen elmegyek.-mosolyogtam rá. - Szuper! 8-kor indulunk, addigra legyél kész! - Kész leszek!!!-ezzel a mondattal elbúcsúztam és bementem a szobámba. Felmentem Skype-ra, ahol beszéltem apuékkal. Jó volt látni őket. Mikor Elena meglátott elkezdett sírni, mert nagyon hiányzok neki. Nekem is nagyon hiányoznak, és megígértem nekik, hogy ha vissza megyek Londonba meglátogatom őket. Mikor befejeztem a videochat-et már háromnegyed 8 volt. Gyorsan kinyitottam egyik bőröndöm és valamilyen ruha után kutattam. Egy sötétlila egybe ruhát választottam. Hajamat egyszerűre csináltam, a frufrumat csatoltam fel. A lábamra kedvenc fekete magas sarkúmat vettem. Kerestem egy kisebb táskát és kimentem a folyosóra. Már a fiúk kint vártak. Mikor a csajok is kijöttek elindultunk. Egy hatalmas villába mentünk. Nagyon szép. Amikor mi oda értünk már rengetegen voltak. Egy csávóhoz mentünk, gondolom ő a tulajdonos. - Szia.-köszöntek a srácok neki. - Sziasztok! És a híres nevezetes Unicorn!!Sziasztok! Andy vagyok! Bemutatkoztunk majd beszélgettünk. Egy kicsit később elmentünk inni valamit. Mindenki elment táncolni, de nekem nem volt kedvem hozzá, csak ültem a bárpultnál és kortyolgattam unottan a piámat, mikor két kezet éreztem meg a derekamon, ami hátulról ölelt át, nagyon megijedtem. - Nyugi csak én vagyok!-mikor ezt súgta fülembe megkönnyebbültem. -Nincs kedved táncolni?-leült mellém és belenézett mélyen a szemembe. - Eltaláltad..-néztem le a földre. - Baj van?-megfogta az államat és felemelte fejem, így újra a szemembe nézett. - Nem, nincs semmi.. Csak fáradt vagyok, és nincs kedven bulizni..-mondtam az igazat. - Vissza menjünk a szállodába? - Nem kell, érezd jól magad.-jelent meg a számon egy mosoly. - Nehéz jól érezni magam, ha te itt szomorkodsz..-kezdett közeledni. - Ne foglalkozz velem.. Megiszom ezt és már itt sem vagyok! - Nem engedem, hogy egyedül menj! Nem ismered a helyet..- miközben mondta egyre közelebb és közelebb hajolt. - Hívok egy taxit..- eltoltam magamtól, megittam az italomat és kimentem a villából. Hívtam egy taxit, leültem egy padra és vártam. Az eget bámultam, mikor valaki lehuppant mellém, mikor oldalra néztem egy idegen alakot láttam, megijedtem, de nem csináltam semmit. - Egy ilyen csinos lány, mint te mit csinál egyedül ennyire későn LA. utcáin?- kérdezte. - Közöd?!-válaszoltam és elakartam menni, de megfogta a kezem, felállt, erősen magához szorított és benyúlt a szoknyám alá, ott elkezdett fogdosni. Próbáltam kiszabadulni, de semmi esélyem nem volt, kiabáltam, de senki sem volt az utcán, mivel egy kis mellék úton voltunk. Mikor elkezdte lehúzni a bugyimat egy másik erős kéz megragadott hátulról és elhúzott tőle. A földre estem, ahol összehúzódva, sírva ültem. Hallottam pár csattanást és folyton kiabáltak, de nem törődtem vele, remegett a lábam, nem tudtam felállni és elfutni. Arra kaptam fel a fejem, hogy valaki simogatja a hátam, mikor felnéztem egy gyönyörű szempárral találtam szembe magam. - Jól vagy?- kérdezte aggódva és felhúzott a földről. - Ne félj már nem bánthat senki!!-erre a mondatára szorosan magamhoz öleltem. Ekkor megérkezett a taxi. Loui kinyitta nekem az ajtót és miután ő is beült becsukta azt. Még mindig reszketem a félelemtől, pedig már tudtam, hogy biztonságban vagyok. Hamar megérkeztünk a szállodába. - Biztos jól vagy?-kérdezte aggódva. Erre csak bólintottam egyet és behúztam a szobámba. - Nem akarok most egyedül lenni..-mondtam mikor leültünk a kanapéra. - Megértem.. De én itt vagyok, nem hagylak egyedül!-mondta és megölelt. Habozás nélkül vissza öleltem. Hálás voltam neki. - Köszönöm!!-mikor ezt mondtam egy könnycsepp hagyta el szememet. Elmentem lezuhanyozni és átöltözni. Mikor vissza értem Loui egy tál popcornnal és a laptopjával ült a kanapén. - Megnézzük az Alkonyatot??-kérdezte csillogó szemekkel. - Persze!!- mosolyogtam. A film után még beszélgettünk, majd jó éjt kívánt, nyomott egy puszit a homlokomra és átment az ő szobájába. Én pedig lefeküdtem aludni. Reggel kopogásra keltem. Nagy nehezen kiszálltam az ágyból és kinyitottam az ajtót. - Jó reggelt!!!-köszöntek egyszerre a csajok, majd bejöttek. - Nektek is! - Mi van Louis és közted??-kérdezte Col. - Semmi miért?-húztam össze szemöldököm. - Ahaa semmi..akkor ez mi??-rakott elém egy újságot, amin Loui és én voltunk a címlapon. Gyorsan fellapoztam, ahol rólunk írnak. ,, Louis Tomlinson a(z) One Direction legidősebb tagja csalja barátnőjét? Többen is látták őt és Bonnie Clark-ot az Unicorn egyik tagját együtt. Múlt héten moziban voltak tegnap pedig együtt buliztak. Vajon volt már máskor is randijuk? Mit szól ehhez Eleanor, Louis barátnője? A srácok holnap mennek interjúra ott kiderül minden."- olvastam a cikket s szinte tátva maradt a szám, a cikk mellet azok a képek voltak, amikor a padon ültünk, miután megmentett. - Na mi van köztetek??-kérdezte újra Col - Mondtam már, hogy semmi.. - És ezek a képek?-mutatott rájuk Ali - Tegnap este meguntam a bulit és vissza akartam jönni hívtam egy taxit, de Loui nem engedett egyedül ezért jött ő is semmi több.!-füllentettem egy kicsit. - Biztos?-bizonytalankodott Col - Biztos! - Hát jó.. Nem vagy éhes?- kérdezte Ali. - Nem.. - Biztos nincs semmi baj? Te mindig éhes vagy!- mondta az igazat Coli - Nincs baj. Biztos. - Hát jó mi hagyunk is.- megöleltek és kimentek. Miután elmentek a lányok felöltöztem, felvettem az asztalról az újságot és bekopogtam Louishoz. Elég sokáig tartott neki ajtót nyitni. - Szia!-mondtam mosolyogva, mikor kinyitotta. - Szia..-mondta kicsit zavartan. - Minden rendben van?- kérdeztem rá. - Ki az Tommo?-hallottam egy csaj hangot a háttérbõl. Majd megláttam Eleanort Loui Superman-es pólójába, ami múltkor rajtam volt. - Szia Bon..-mondta lenézően - Hello..-köszöntem én is. - Na figyelj ide!!-kezdte el. - El megbeszéltünk valamit!-állította le őt Loui. - Szóval láttátok az újságot..-mondtam halkan - Igen láttuk, és én egyáltalán nem örülök neki és jó lenne, ha leszállnál a barátomról!!!-kezdet üvöltözni, majd csattant az arcomon a keze. Vissza rohantam a szobámba és az ajtónak támaszkodva sírtam, majd lecsúsztam, összehúztam magamat a földön és potyogtattam könnyeim.