~2.rész~

*Aliza szemszöge* A lábaim remegnek és a szívem vagy tízszer olyan gyorsan ver, mint átlagosan.Istenem! Csak mondja már ki, hogy ki nyerte meg a versenyt! Ekkor megszólalt a műsorvezető: -Szóval az idei nyertes....(most hatás szünetet tart azért, hogy a versenyzők és a nézők is idegesek legyenek,mert ha nem lennénk idegesek,nem lenne X-Factor az X-Factor...) Justin Bieber! Gratulálok!!! Hatalmas tapsvihar lett, jaj csak legyünk a másodikok...miután vége lett a tapsnak újra megszólalt a nőcike. Második helyezettünk,pedig... -ekkor még jobban megszorítottuk Colettel és Bonnieval egymás kezét.- ...Danielle Peazer! Nagyon ügyes voltál, gratulálok.Újból nagy taps következett. Így hát a bronzérmes nem is lehet más,mint az Unicorn! Nektek is gratulálok! Unicorn most, hogy utolsók lettetek a dobogón, mit fogtok kezdeni magatokkal?-kérdezte a műsorvezető nőci. -A csúcsra törünk!-válaszolta Bonnie vigyorogva. -Egyértelműen.-mondta Colett. -Csak azért beszélek, mert ha a többiek mondanak valamit és én is dumálni akarok.Nagyon szépen köszönjük a rajongóknak és a családunknak, Simonnak és mindenkinek aki támogatott bennünket.-mondtam (hiszen csak nem maradhatok egyedül én csöndben...). Ezután mindenki gratulált egymásnak, majd bementünk az öltözőnkbe. -Nem tudom, hogy szomorkodjak, mert kiestünk, vagy vigyorogjak,mint a tejbe tök,mert eddig eljutottunk.-mondtam a lányokra nézve. -Mindenesetre én nagyon büszke vagyok rátok!-válaszolta Bonnie mosolyogva. -Csoport ölelés!- pattant fel Colett és úgy megölelt mindkettőnket, hogy alig kaptunk levegőt. -Coli esetleg,ha nem fojtanál meg minket akkor továbbra is létezhetne az Unicorn!-nyögtem. -Hát jó... - engedett el minket. Ekkor hirtelen öt fiú rontott be az öltözőnkbe, Simon meg mögöttük kullogott. -Atomok voltatooooook!-ordította Louis. Olyan Louis módra. -Egyetérteeek.-kiáltotta egyszerre Zayn és Harry. De elterelődött a figyelmem, mivel istenem! Harry olyan jóképű, hogy úúúú...a haja a gödröcskéi ,egyszerűen tökéletes. Elhessegettem a gondolatot,hisz semmi esélyem nem lenne nála... -Ügyesek voltatok, nem gondoltam volna, hogy ti lesztek a harmadik helyezett. -mondta Simon. -Én sem.-mondta Niall. -Aranyosak vagytok.-mondta Bonnie. -Szerintem is ,de most fáradt vagyok és ki akarom pihenni a stresszt, és forró csokit fogok követelni otthon Bonnietól (köztudott, hogy nem ügyes a konyhába,de olyan jó forrócsokit csinál, hogy csak na!).Szóval lányok kérlek induljuuunk.-hisztiztem,mert tényleg hulla vagyok. -Oké.-mondta Colett, majd húsz perc múlva már otthon ittam Bon forrócsokiját, és blogoltam. Egy idő után felmentem Twitterre, hogy megnézzem van-e olyan rajongónk akit még nem követtem vissza. Nézelődöm és hirtelen megáll a szemem egy feliraton,úristen! Harry Styles visszakövetett! Na ez nekem bőven elég volt, hogy feldobja az egész hátralévő napom. Hamar lefeküdtem, mivel elég fáradt voltam. Éjszaka valami orbitálisan idegesítő hangra keltem. Mi ez a zaj?-futott át az agyamon. Körbenéztem a lakásban, de nem találtam semmit és senkit. Ekkor felvettem a hálóköntösömet és kimentem a kertbe. Körbenéztem, míg hátul az egyik bokor tövében meg nem találtam azt ami ezt a borzalmas hangot kiadta. Egy szegény koszos fehér bundájú kismacska volt. -Nincs meg a mamád?-kérdeztem tőle. (Tudom furcsa,de én mindig hangosan dumálok az állatokhoz.) -Gyere beviszlek és megetetlek.-mondtam neki, majd óvatosan felemeltem és bevittem a lakásba. Ott adtam neki tejbe aprított kenyeret,aztán sikeresen levertem a tejes dobozt ennek köszönhetően az egész liter tej a földön kötött ki a kismacska örömére. Hirtelen megjelent Bonnie kómás feje az ajtóban. -Hát te meg mit csinálsz? -Kaját adok a macskának. -Az jó, akkor én is vissza....várjunk csak! Mióta van neked macskád? -Mostantól! Na légysziiii,légyszii... Ekkor sikeresen Colettet is felkeltettem, és ő is bejött a konyhába. -Mi történik itt? -...légyszi hagy tartsam meeeg.-nyivákoltam. -Mi van?-nézett Colett kérdőfejjel rám. Erre az arcába nyomtam a tejes pofájú kiscicát. -Megakarom tartaniii.-sipítoztam tovább. -Úristen Aliza olyan vagy, mint egy négy éves...-mondta Bonnie. Ekkor Colett megszólalt: -Jó tartsd meg, csak szedd ki az arcomból! -Szupi, köszi nektek!-mondtam, majd puszit nyomtam mindkettőjük arcára és ugrabugrálva elmentem aludni a macskámmal együtt.