~6.rész~

*Aliza szemszöge* 

Csak egy pillanat pattantam fel a kanapéról. Bementem a szobámba. Ismeretlen szám...Csak nem egy fan tudta meg a számom? Mert akkor éjjel-nappal kaphatom a rajongói leveleket...mármint imádom a rajongóinkat,de az még is sok lenne. Ekkor eszméltem rá, hogy itt ülök az ágyamon a csörgő mobilommal a kezemben. Megnyomtam a 'Hívás felvétele' gombot.
 -Halló? Aliza Ward vagyok.-mondtam a telefonba kissé bátortalanul.
-Szia! Hiányoztam?-mondta egy édes, rekedtes hang a telefonba. 
-Harry?!-kiáltottam kicsit fel örömömben.-Akarom mondani..honnan van meg a számom? 
-Bonnietól. (Ekkor hálát adtam Bonnienak ezért a tettéért.) 
-Aham,értem. Nos miért hívtál? 
-Csak meg szerettem volna tőled kérdezni, hogy esetleg, véletlenül nincs kedved valamikor elmenni ketten valahova. 
-Szívesen megyek.-próbáltam nyugodtan mondani. 
-Oké, akkor mondjuk holnap. Hatra érted megyek,okés? 
-Megbeszéltük! Most le kell tennem szia! 
-Helló! 
Mikor leraktam a telefonom, a nappaliban lévő kanapéhoz vettem az irányt.Próbáltam normálisan viselkedni, de ennek ellenére is mosolyogtam.Leültem a két lány közé a kanapéra. 
-Nos? Ki volt?-néztek rám mindketten kérdő fejjel. 
-Izé...-mondtam, majd még nagyobb mosolyra húztam a számat. 
-Aha, szóval Mr.Göndörke volt ugye?-kérdezte Bon. 
-Mondhatjuk annak is, de szerintem nevezhetjük Mr.Sexgodnak is.-mondtam ilyen hülye álmodozó fejjel. -Hátrább az agyarakkal Starward!-vigyorgott Colett. 
-Te beszélsz? Nem én smároltam háromszor egy nap alatt Niallel!-nyújtottam rá a nyelvemet. 
-Nem is tudom mi van velünk, vagy egyáltalán mi volt ez.-szomorodott el kicsit Colett. Ekkor hatalmas nyivákolás közepette Anonimus ,vagy is hát Neve-nincs.Na jó úgy is tudjátok a édi-bédi-cédi macsek-pracsekom ugrott fel az ölembe és a pofáját az arcomba dúrta.
 -Oké, vettem a célzást éhes vagy! 
Miután megetettem a macskámat elmentünk lefeküdni. Reggel arra ébredtem, hogy a nap simogatja az arcomat.A macskám,pedig a hasamon alszik. Úristen! Hány óra? Kipattantam az ágyamból reggel nyolc volt. Úristen még életemben nem keltem fel ilyen későn. Gyorsan bezabáltam valamit. Bonnie meg Colett a Tv-t bámulták és mindketten a sorozathoz dumáltak. 
-Csajoooook!-ordibáltam és a kanapé háta mögül az ölükbe gurultam. 
-Mi van Aliza? Nem látod, hogy a kedvenc sorozatom megy?-nézett rám nagyon csúnyán Bonnie. 
-De csajoooook! Holnap lépünk fel a(z) One Direction előzenekaraként nem gondoljátok, hogy próbálnunk kéne? 
-Ne! Ugye nem holnap?!-nézett rám ijedten Bonnie. 
-De bizony! De miért, mi a baj? 
-Izé...holnap tánc...vagyis...hagyjuk. 
-Okééé. Na szóval lenyomunk egy próbát? 
-Mehet!-vágta rá Colett. 
-Oké, akkor először a Rainbow-t.
Mikor elkészültünk beszámoltam:egy,két,egy,két,há és! Már a szám fele végig ment,amikor hirtelen megszólalt Colett: Állj! Állj! Állj! Bonnie az ott G-dúr, és nem A-moll! 
-Huhh....bocsi tényleg! Elkezdtük előröl. Hirtelen viszont muszáj volt félbeszakítanom. 
-Bonnie a te szólód jön! 
-Máris?! Na jó egyszer próbáljuk már elpróbálni. 
-Bocsi nektek, de Bon már megint rosszat játszottál!-szólt Colett. 
-Bon! Minden rendben?-mentünk oda hozzá.
-Máskor mindig szuperül lenyomod, de most ha nem itt járnál! 
-Csak tudjátok a tánc... 
-Mi van a tánccal? 
-Áá hagyjuk, mindegy. 
-De Bonnie! 
-Nem tényleg minden oké! 
Végül is a próba eléggé szét voltunk esve, remélem holnap élesben nem szúrjuk el. 
-Szerintem most már hagyjuk abba...-mondta Colett. 
-Egyetértek, ez volt az eddigi legrosszabb próbánk.-mondta Bonnie. 
Miután abbahagytuk a próbát, Colett elment ebédet csinálni, addig én twittereltem meg blogoltam. Az ebéd utántól, egészen délután ötig nem történt semmi említeni való.Viszont ötkor nálam berobbant a bomba és elkezdtem eszeveszetten készülődni.Pont elkészültem amikor csöngettek. Kimentem ajtót nyitni. 
-Szia! Jössz?-kérdezte tőlem Mr.Styles. 
-Persze.-mosolyogtam. Kinyitotta a kocsi ajtaját és beültünk. 
-Hova megyünk?-kérdeztem. 
-Gondoltam elmennék sétálni a London Eye-hoz, meg beülhetnénk egy kávéházba. Megfelel? 
-Szuper! 
Egy kis idő után beparkolt Harry egy kávéház elé. Beültünk inni egy forrócsokit.Mikor a fél forrócsokit megittam,akkor Hazz felpattant megfogta a kezem és felhúzott a székemről. Majd halkan suttogta: 
-Gyere induljunk! Kiszúrt minket pár rajongó. 
Gyorsan kimentünk és elindultunk a London Eye-hoz.Pár perc múlva csomó csajszi állt a kávéház előtt,de lassan rájöttek, hogy elmentünk és feloszlottak. A London Eye előtt hatalmas sor állt.Harry megfogta a kezemet és behúzott a tömegbe ahol valamit adott az egyik ember kezébe és cserébe egyből felülhettünk az óriáskerékre.Gondolom pénz volt. Amikor a legmagasabban álltunk Harry odahúzott magához. Mélyen a szemembe nézett, majd egy kis idő után ajkait az enyéimre tapasztotta.Csodás volt.Teljesen kikapcsoltam.Lassan elváltak ajkaink. Csak néztünk egymásra és mosolyogtunk. Leszálltunk a London Eye-ról és elindultunk a közeli parkba. Harry megfogta a kezemet és úgy sétáltunk tovább.Hirtelen négy lány jött felénk gyors léptekkel. Majd megálltak előttünk.Nem akartam zavarni, elég furcsán néztek rám, meg az egymásba kulcsolt kezeinkre. Lassan elengedtem Hazz kezét. 
-Sziasztok!-kezdte az egyik lány.
-Készíthetünk Harryvel meg veled képet. 
-Persze.-vágtuk rá egyszerre Harryvel. 
Az utolsó lány aki velem fényképezkedett halkan suttogott hozzám. 
-Bocsi, megmondod a srácoknak, hogy kövessenek be? Itt van a papírcetlin a twitter nevem. 
Majd a kezembe nyomta a papír. 
-Persze!-mondtam. 
-Kösziii!-sikított egy kisebbet, majd megölelt. 
-Amúgy nem te vagy Aliza Ward? Te benne vagy az Unicornba az 1D előzenekarában. 
-Úgy bizony. 
-Akkor kérlek vigyázz rájuk és légy tudatában annak, hogy a világ egyik legszerencsésebb embere vagy. -Tudom, és megígérem vigyázok rájuk. 
A fanok lassan elmentek. 
-Harry. Bekövetnéd a srácokkal együtt ezt a lányt? 
-Máris.-mondta és bekövette, én is bekövettem. 
A többi időben sétáltunk a parkban majd Harry este tízre hazavitt. Egyből bementem a szobába és twittereltem. Ez volt életem legjobb napja. Holnap,pedig fellépésünk lesz a(z) 1D előtt.